Testünknek nagy szüksége van a megfelelő folyadékbevitelre, melegben pedig még inkább oda kell figyelnünk arra, hogy eleget igyunk. Legfontosabb szomjoltónk a víz, melyről most mindent megtudhatsz!
Miért a víz?
Testünk folyadékigényét leginkább a víz tudja kielégíteni. Biztosítja a vérkeringést, a vérnyomást, a szükséges tápanyagok oldását, felszívódását, szállítását, szabályozza a test belső hőmérsékletét. A vízfogyasztás átmossa a vesét (a túl koncentrált vizelet vesekövet okozhat), segíti az agyműködést (a kiszáradás romló agyműködés eredményez) csillapítja a fájdalmat, sőt, karcsúsít is. Fontos, hogy a folyadékbevitel jelentős részét a víz tegye ki – szerencsére hazánk vízkészletei kiemelkedő méretűek, és remek minőségűek, így nagy a választék a különböző vizekből.
A tiszta ivóvíz az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele. Mivel testünk kb. 60-70 százaléka vízből épül fel, elengedhetetlen, hogy hidratáltságát fenntartsuk, különben működésében zavarok lépnek fel. Biztos tapasztaltad már, hogy nem megfelelő folyadékbevitel esetén fejfájás, szédülés, száj- és bőrszárazság fordult elő. Tihanyi András dietetikus szakértőnk szerint a helyes vízfogyasztás ismérvei a következők:
Napi 2-2,5 liter folyadékot érdemes minimum elfogyasztanunk, ez nagy hőségben 3-4 liter is lehet. Az aktivitás (mozgás, fizikai erőkifejtés) is tovább növelheti a folyadékigényt, ami mellett a sópótlás is szükségessé válhat. Egészséges ember számára nincs „megfelelő” víz, az ivásra alkalmas vizek fogyaszthatóak. Tejfehérje-allergia vagy tejcukorérzékenység esetén a kalciumpótlásra az ebben gazdagabb ásványvizek is ihatóak, de a legtöbb esetben nincs mit válogatni.
Víz a palackból – Ásványvíz
Szervezetünk naponta kb. 15-20 g ásványi anyagot választ ki, a mennyiséget növeli, ha aktívan sportolunk, vagy nyáron többet izzadunk. Ezt az anyagmennyiséget pótolnunk kell, különben hiányuk anyagcsere- és idegrendszeri zavarokat okoz – erre megfelelő alternatíva az ásványvíz fogyasztása (komolyabb sportteljesítmény, hosszabb edzés esetén azonban még az ásványvíz sem elengedő, ilyenkor izotóniás italok fogyasztása ajánlott).
Az ásványvíz a felszín alatti védett vízzáró rétegből származó, felszíni szennyeződésektől mentes ivóvíz, amely különböző ásványi anyagokat tartalmaz. A természetes ásványvizek összes oldott ásványianyag-tartalma általában 500-4500 mg/l között változik (ez egy liter víz elpárologtatásával kicsapódó só mennyiségét jelenti).
A vizeket az ásványianyag-tartalom mennyisége és összetevői szerint kategorizálják, bár az európai szabályozás nem maximalizálja az ásványianyag-tartalmat, csak a minimális értékét határozza meg. Minden ásványvíz cimkéjén feltüntetik a különböző ásványianyag-mennyiséget - leggyakrabban kalcium, klorid, kálium, foszfor, lítium, magnézium, nátrium, mangán, vas, flour, jód, szilícium, cink, hidrogén-karbonát, szulfát található bennük. Ezek mennyiségén kívül külön jelölik a magas hidrogén-karbonát-, szulfát-, klorid-, kalcium-, magnézium-, fluorid-, vas- és nátriumtartalmú, a savas, és a csecsemőtápszer készítésére alkalmas vizeket. A természetes ásványvizek a hozzájuk adott szén-dioxidon (buborékokon) kívül semmilyen egyéb vegyi anyagot nem tartalmazhatnak. Az ásványvizeket közvetlenül a víznyerés közelében kell palackozni.
Mire figyelj ásványvíz választáskor?
Érdemes rendszeresen váltogatni a különböző ásványvizeket, mert ezek ásványianyag-tartalma és összetétele típusonként eltérő.
Ha csak magasabb, 1500-3000 mg/l ásványi anyag tartalommal rendelkező vizet iszol, megterhelheted a veséd, ami akár vesekő kialakulását is eredményezheti. Épp ezért javasolt alacsonyabb ásványtartalmú vizeket és csapvizet is fogyasztani, magasabb ásványianyag-tartalom miatt ezek ritkábban, kisebb mennyiségben, vagy ha valamilyen okból indokolt, akkor fogyaszthatóak.
Vizsgálatok szerint az 500-1500 mg ásványi anyagot tartalmazó vizek alkalmasak a vízigényünk korlátlan kielégítésére. Fontos figyelni a víz nátrium- és szulfáttartalmára, főként ihatatlan ízű vagy gyógyvizeknél, amelyek szomjoltásra nem alkalmasak is, előbbi a vérnyomásra gyakorolhat kedvezőtlen hatást, utóbbi pedig az epére és a vesére.
Víz a vezetékből – Csapvíz
Az ásványvíz remek marketingnek köszönhetően elnyomja a csapvízfogyasztás lobbiját, pedig a magyarországi csapvíz a települések nagy részén jó minőségű, tiszta, fogyasztható, épp ezért ugyanúgy iható „nagy tételben”, mint az ásványvíz. Vizsgálatok szerint ugyanis a csapvíz ásványianyag-tartalma megegyezik a legtöbb forgalmazott ásványvízével, valamint jó minőségű. A csapvíz minőségét befolyásolja a vízbázis, a környék ipari és mezőgazdasági tevékenysége, a vízhálózat és a vezetékhálózat állapota is.
Sokan azért tartózkodnak a csapvíztől, mert kellemetlen ízűnek találják, valamint félnek, hogy annak minősége nem megfelelő. Szintén tévhit, hogy a csapvíz könnyen szennyeződő felszíni vizekből származik - a vízszolgáltatók 97 százalékban rétegvizekből és karsztvízből nyerik az ivóvizet.
A hazai vízminőségi problémák hátterében leggyakrabban a nitrit-, nitrát-, ammónium-, bór- és arzénszennyezés áll, valamint gyógyszerszármazékok felhalmozódását is feltételezik – ez kizárólag folyókból, folyók mellől nyert vizeknél fordulhat elő. A rendszeres vízminőség-ellenőrző vizsgálatok azonban kimutatják, hogy Magyarország területén a csapvíz mikrobiológiailag és kémiailag is megfelel a vezetékes víz minőségére vonatkozó jogszabályban foglaltaknak. A budapesti vízhálózat vizsgálatából például kiderült, hogy bár a Dunában még megtalálhatók a legismertebb szteroid- és nem szteroid alapú gyószerszármazékok, a vízvezeték-hálózatban viszont ennek már nincs nyoma, keresték leggyakrabban használt gyógyszereket, fogamzásgátlókat, fájdalomcsillapítókat, de nem voltak mérhető mennyiségben a vízben.
Érdemes a csapvíz árát az ásványvizek árával összehasonlítani: egy liter palackozott ásványvíz 100-150 Ft-ba kerül, míg egy liter csapvíz mindössze 30 fillér!
Víz a kancsóból – Tisztított csapvíz
A csapvízfogyasztás új alternatíváját kínálja a tisztított víz. Mindössze egy speciális szűrővel ellátott kancsóra van szükség, amely átszűri a csapvizet, kiszűri belőle a káros anyagokat, megtisztítja és kellemes ízűvé teszi. Az aktív szént tartalmazó szűrőbetét kémiailag megköti a nemkívánatos összetevőket úgy, hogy a fontos ásványi anyagok (pl. kalcium, magnézium) a vízben maradnak. Az aktív szén megköti a klórt, a növényvédő szereket és szerves szennyeződéseket is, javítja a víz ízét, eltávolítja a rossz szagú és színű elemeket, valamint csökkenti a víz nehézfém (ólom, cink, réz, vas, alumínium) tartalmát.
Egy szűrőfej 150 liter vizet képes megtisztítani, utána cserélni kell, de a speciális kancsó és a szűrőbetétek árát összehasonlítva a palackos ásványvízre költött összeggel, igen jelentős a különbség a víztisztító kancsó javára.
A csapra szerelhető víztisztító berendezések szintén megoldást jelenthetnek a víz megtisztítására, ugyanis a kancsóhoz hasonlóan eltávolítják a vízből a klórt, a szennyeződéseket, a lerakódásokat, viszont nem szűrik ki az ásványi anyagokat. A tisztító berendezések mechanikai és aktív szénszűrővel működnek. Ez a megoldás költségesebb a víztisztító kancsó vásárlásánál, ugyanakkor egyszeri befektetés szükséges hozzá. Ezek a berendezések a desztillált vízhez hasonló vizet készítenek, ám ezzel a fontos anyagokat kivonják a vízből, ezzel csökkentik annak szomjoltó és előnyös biológiai hatásait. Emellett a tisztított víz tárolására szolgáló tartály a baktériumok melegágya lehet, előfordulhat, hogy több mikroba kerül a sterilnek gondolt vízbe, mint amennyi eredetileg a csapvízben van.
Szakértőnk véleménye szerint a desztillált vizet ugyan népszerűsíti néhány divatdiéta, ám érdemes tudni, hogy ez inkább ártalmunkra szolgál, mint hasznunkra, ugyanígy víztisztító készülékeket sincs értelme használnunk.
Gyógyszer a mélyből – Gyógyvíz
A föld mélyéről feltörő vagy mesterségesen felszínre hozott ásványvizeket nevezik gyógyvíznek, amelyeknek meghatározott betegségekre vonatkozó gyógyhatását szigorú előírásokhoz kötött orvosi vizsgálatokkal kimutatták. A gyógyvizek beltartalmi értékük (ásványianyag-tartalmuk) szempontjából fontosak, de inkább kúraszerűen, gyógyhatásuk miatt ajánlott ezeket fogyasztani, semmint a napi folyadékbevitel céljából. Folyadékpótlásra, szomjoltásra nem alkalmasak, fokozott fogyasztásuk pedig káros is lehet! A gyógyvizek sós, keserűsós, vasas, kénes, jódos, brómos, flouridos és radioaktív anyagaik szerint csoportosíthatók, ezek segítségével képesek bizonyos problémákat gyógyítani.
Folyadékfogyasztás a melegben
Tihanyi András dietetikus szakértő tanácsai szerint így érdemes vizet inni a nyári melegben:
Fokozott folyadékpótlásra akkor van szükségünk, ha tartósan, több órán át a szabadban vagy hűtés nélküli munkahelyen, lakásban tartózkodunk.
A kiszáradást legkönnyebben ízesített italok fogyasztásával előzhetjük meg: jó ötlet kevés gyümölcslével, némi citromos zöld teával ízesíteni a vizet, vagy vízzel higított paradicsomlével is felfrissíthetjük magunkat.
A tea és a zöldséglevek előnye, hogy C-vitamin és egyéb antioxidáns-tartalmuknak köszönhetően némileg védenek a napfény bőrkárosító hatásai ellen.
A környezet hőmérsékleténél 10-15 fokkal hidegebb ital már frissítő hatású lehet. Ha túl hideg a folyadék, az érzékeny fogaknál kellemetlen lehet, és torokfájást is okozhat annál, aki erre hajlamos.
A víz ne álljon a melegben, sőt, sokáig a már kibontott ásványvíz sem áll el még lezárva sem, kórokozók szaporodhatnak el benne.
Az elfogyasztandó folyadékmennyiség a körülményektől és a verejtékezés mértékétől függ, a 2-3 liter akár napi 4-5 literre is nőhet.
Ha aktívan sportolunk, akkor a sópótlásra az ételeink már nem feltétlenül megfelelőek, a víz, ásványvíz sem pótolja azt. Sportitalok alkalmazásával a nátrium hiánya kivédhető, de itt az energiatartalmat (szénhidrát-mennyiséget), és azt is figyelembe kell venni, hogy a túlzott sportitalfogyasztás ugyanúgy életveszélyes lehet több órás sporttevékenység során, mint a csapvíz vagy ásványvíz kizárólagos fogyasztása.
Hogyan szokj rá a vízivásra?
Döntsd el, hogy mostantól minden nap megiszol először kettő, majd egy hét elteltével három liter vizet. Ha megvan az elhatározás, máris könnyebb a dolgod, már csak kortyolnod kell majd.
Felkelés után közvetlenül igyál meg két pohár vizet.
Legyen melletted mindig egy kancsó/palack víz, fél óránként töltsd meg a poharadat, és idd ki.
Bárhová is mész, a táskádban mindig legyen egy üveg víz, hogy útközben is tudj kortyolni, minden „üresjáratnál” (buszra várva, sorban állás közben) igyál belőle.
Sose várd meg, míg szomjas leszel, ne hagyd kiszáradni a szád!
Ne keverd össze az éhséget a szomjúsággal: ha úgy érzed, nassolnál, ennél, inkább igyál vizet!
Lefekvés előtt is igyál meg legalább egy pohár vizet.
Mit igyon a baba?
A kisbaba számára a legjobb szomjoltó az anyatej, ám nagy melegben adható neki víz is. Fontos, hogy egy éves korig mindenképpen babavizet (kifejezetten babák számára készített speciális vizet), vagy forralt, majd lehűtött vizet szabad neki adni. Az ásványvíz egy éves korig nem ajánlott, mert a benne lévő ásványok megterhelhetik a pici veséjét. Az 1,5 mg/l értéket meghaladó flourid-koncentrációjú természetes ásványvizeket csecsemők és 7 évnél fiatalabb gyerekek rendszeresen nem fogyaszthatják. A babák folyadékszükséglete testsúly kilogrammonként 12-180 ml naponta.
Mit igyon a kismama?
Kismamaként is érdemes legalább 2,5-3 liter vizet elfogyasztani naponta. A szénsavmentes ásványvíz megfelelő választás a kismama számára, ám nagyon fontos odafigyelni a választott víz ásványianyag-tartalmára. Kerülendőek a magas ásványianyag-tartalmú vizek, inkább az 500 mg/l körüli ásványmennyiséget tartalmazó vizek a megfelelőek. A jó minőségű csapvíz is fogyasztható.
Tudtad?
Míg az újszülöttek szervezetének 80 százalékát alkotja víz, a felnőttekének már csak 60, az idősekének pedig 50 százalékát.
Napi 1400 liter víz folyik át agyunkon és 2000 liter víz mossa át vesénket, ám a szervezet mindössze napi 2,4 liter vizet választ ki.
Akkor érzünk szomjúságot, ha testünk víztartalma 200 cm3-rel csökken.
Az Európai Unió országai közül Olaszországban fogy a legtöbb ásványvíz, évente 198 liter/fő, Finnországban pedig a legkevesebb, 16 liter/fő. Magyarország 110 liter/fő-vel a középmezőnyben áll.
Az OGYFI (Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság) 189 kút és forrás vizét ismeri el ásványvíznek Magyarországon. Ezek ivási, fürdési, palackozási célú vizek, 61 helyen ásványvizet is palackoznak.
Magyarországon az átlagos vízfogyasztás 100 liter/fő/nap, ebből 3-4 litert fordítunk ivásra és főzésre, 4-7 litert mosogatásra, 5-10 litert takarításra, 10-15 litert kézmosásra, 40-100 litert fürdésre, 20-40 litert mosásra, 20-40 litert pedig WC öblítésre.
És még?
Vizekkel, vízminőséggel és összehasonlítással kapcsolatos vizsgálatokat, kutatásokat a Tudatos Vásárlók Egyesületének honlapján, a tudatosvasarlo.hu-n, valamint az Index.hu-n olvashatsz.
Források: Index, Tudatos Vásárlók Egyesülete, Ásványvizek könyve
Fotó: Pinterest
Megjelent: Wellness magazin 2011. tavaszi szám
